Család- és Gyermekjóléti Szolgálat - Területi irodák

Csemő község 1952-ben Nagykőrös és Cegléd külterületéből alakult. Ekkor dőlt el az úgynevezett „csemői per”, melyben a két szomszédos város e terület birtoklásáért folytatott harca zárult le. A fővárostól, Budapesttől 70 km-re, az ország közepén terül el, mintegy 8 ezer hektár területen.

Lakosainak száma: 4357 fő. Csemő 1997-ben a „Virágos Magyarországért” verseny I. helyezettje lett, elnyerte „a legvirágosabb település” címet, 1998-ban „Európa legvirágosabb község” verseny harmadik helyezettje lett.

A településen 2009. január elseje óta működik a családsegítő szolgáltatás.

Csemői Területi Iroda:

2713 Csemő Petőfi Sándor u. 1.

Tel: 06/70-360-78-43

E-mail: gyermekjolet.csemo@ckszsz.hu

Nyitvatartás:

Hétfő 8.00-12.00   13.00-16.00

Kedd 13.00-16.00

Szerda 8.00-12.00   

Csütörtök       –

Péntek 8.00-12.00

Jászkarajenő tipikus alföldi település a Jászságból kiszakadva, Pest megye déli csücskében, főként jász és kun eredetű lakossággal.

Kara község neve a 13. századtól fordul elő különféle forrásokban, melyek szerint a terület birtokosai kunok voltak, elnevezését is feltehetően kun főemberről kapta.

1550-től kezdve van biztos tudomásunk arról, hogy Kara török fennhatóság alá került. A törökvész idején a lakosság elmenekült a városokba, a települést a portyázó hordák feldúlták, lerombolták. Kara pusztulását az 1570-80-as évekre tehetjük, ekkorra teljes pusztává vált.

A német lovagrendnek 1702-ben eladott Jászkunság 1745-ben történő redemptioja során Jászalsószentgyörgy és Jászfényszaru figyelme terelődött Kara pusztára. Ezért a területért az említett két település fizette ki a váltságdíjat és vette birtokba a földet.

Hamarosan cselédtanyák épültek, majd megindult a gazdák idetelepedése is.

Több mint 100 év telik el a redemptiotól addig, míg a pusztából kinövő tanyák sokasága szükségessé teszi egy központ kialakítását, mely összetartja, igazgatja a három településrészt: szentgyörgyi Karát (Alsókara), fényszarui Karát (Felsőkara) és az új szerzeményt, Jenő pusztát.

1860-ban kezdődik és Jankovich György jászkun kapitány nevéhez fűződik a faluépítés.

A lélekszám folyamatosan emelkedett, az összlakosság 5/6-a azonban tanyán élt, csak 1/6-a a faluközpontban.

1860-ban megépült a Községháza, a felekezeti hívek felépítették a ma is álló templomaikat, a katolikus 1894-ben, a református 1899-ben készült el.

A lakosság túlnyomó része továbbra is a mezőgazdaságból élt. Ipari tevékenység a gabonaőrléssel és olajütéssel foglalkozó gőzmalmon kívül a gyógyvízkitermelő és palackozó üzemben folyt: a jenői pusztán felfedezett gyógyhatású Mira víz a cseh fürdővárosok vizével is felvette a versenyt, még ma is országszerte forgalmazzák, számos külföldi országba szállítják. Iparos munkát inkább csak a kisiparban és a kézműiparban, a háziipar területén végeztek.

Gazdasági fellendülést eredményezett a közlekedési útvonalak kiépítése.

A háború után az újjáépítés évei következtek országszerte, a mi településünk is gyorsan fejlődött: az iskola, az óvoda, az egészségügy, a művelődési ház és a könyvtár megfelelő körülmények között dolgozhatott. Bővült a szolgáltatói kör, új kereskedelmi egységek, pénzintézeti fiókok nyitották meg kapuikat.

A hetvenes-nyolcvanas évek fordulója az építkezések időszaka: korszerű családi házak sora, áruház, új iskolaszárny, modern óvoda, idősek klubja, orvosi rendelők, szolgálati lakások gazdagították a falut.

A rendszerváltással egy időben beköszöntött a közművesítés kora: út- és járdaépítések, telefon- és földgázhálózat kiépítése jelzi a fejlődés vonalát.

Felújított és korszerűen felszerelt intézményhálózat működik, a kereskedelmi és szolgáltatói szféra – a vállalkozók létszámának gyarapodásával – kielégítő ellátást biztosít.

Látnivalók Jászkarajenőn

A település nagyszerű természeti adottságokkal rendelkezik. Az ideérkezőket barátságos, kulturált környezet, tágas, fás, virágos falukép és vendégszerető lakosság fogadja. A füves puszták különleges állat- és növényvilága, a tanyák nyugalma jó kiránduló- és pihenőhely az érdeklődők számára.

Kultúrtörténeti érdekességünk a falu határában egy feltáratlan Árpád-kori temető, amely a korabeli források szerint végső nyughelye az Arany János által megénekelt vén gulyásnak is. Emléküket kopjafa őrzi.

A település központjában magasodik a neogótikus katolikus templom, mely impozáns méretével és szépségével is kitűnik a falusi templomok közül. A Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt templom hossza 47 méter, legnagyobb szélessége 21 méter, belső magassága 18 méter, a torony magassága 68 méter.

A templom mögött, a Kósa József téren Illyés Antal szobrászművész alkotása áll, a „Ragadozó madár” a pusztában vándorló pásztornépek megtelepedését, otthonra találását szimbolizálja. A szobor az államalapítás 1000. évfordulóján, a település fennállásának 140. évében került átadásra.

Ugyancsak a templom mellett, a Gróf Széchenyi István Általános Iskola előkertjében látható a honfoglalás 1000 éves évfordulóján felállított kopjafa, Fazekas Béla jászkarajenői fafaragó munkája és az a kis harang, amely hajdan a diákokat szólította a tanyasi iskolába.

Fazekas Béla fafaragó munkája az a kopjafa is, melyet az 1956-os forradalom emlékére emeltetett Jászkarajenő Község Önkormányzata. Az emlékoszlop a Petőfi Művelődési Ház és Könyvtár előkertjében látható.

Az 1899-ben felépített református templom nemes egyszerűségével szép látvány a falu Fő utcáján.

(Szerkesztette: Zsidai Ferencné a Petőfi Művelődési Ház és Könyvtár vezetője.)

A kedves érdeklődő Jászkarajenőről bővebben a www.jaszkarajeno.hu címen olvashat.

Szociális háló a településen

A településen rendkívül jól működik a szociális jelzőrendszer. Az egészségügyi, oktatási és szociális együttműködést és a szakemberek konzultációját segíti a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat tárgyalójában havonként megrendezésre kerülő szakmaközi megbeszélés, amelyen a szociális szakembereken túl részt vesz a település polgármestere, jegyzője, valamint a háziorvos, védőnő, az általános iskola igazgatója és az ifjúságvédelmi felelőse, az óvoda vezetője, az önkormányzat szociális és gyámügyi előadója, valamint a rendőrség képviselője.

Jászkarajenőn 2011. március 1-je óta a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltatást a Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ látja el.

A területi iroda címe, elérhetőségei:

Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ – Családsegítő Szolgálat

Jászkarajenő Területi Iroda

2746 Jászkarajenő, Fő út 57.

Tel.: 06/70-932-87-78

E-mail: csaladsegito.jaszkarajeno@ckszsz.hu

Ügyfélfogadás:

Hétfő: 08.00- 12.00

Szerda: 08.00- 16.00

Csütörtök: 08.00- 12.00

Kocsér Pest megye legdélibb Jász települése Nagykőrös és Tiszakécske között. Tipikus mezőgazdasággal foglalkozó tanyás község. 
Története a tatárjárásig nyúlik vissza, ekkor települtek ide a kunok. A 13. század óta lakott terület.

Nevének első előfordulása a budai káptalan, 1488. május 22.-i okiratában található. Jelentése feltehetően kun eredetű. 
A helyi nép értelmezése alapján a falu alatt kanyargó erecskéről kapta nevét, amely mint növény zsenge kapaszkodó oldalhajtása „kocsa”, Kocs-érként éri e a nagy folyót, a Tiszát se ebből lett a falu neve, de ennek a valósághoz nincs semmi köze.

1877. augusztus 12.  lett a benépesült határral rendelkező Kocsér község megalapításának napja.

Község lélekszáma: 1895 fő.

• belterületen: 1373 fő
• Külterületen: 522 fő éli mindennapjait.

Kocsér fiatal községnek számít, 90 %-ban aszfaltos, rendezett utcákkal.

Központja a Szent István tér, gyönyörű fenyves-, virágos park emlékművekkel. Kocsér szép volt, de mostmár korszerű is, itt jó lakni, a faluban és tanyán egyaránt.

A családsegítés mint szolgáltatás Kistérségi Társulás keretein belül 2009. január elseje óta működik.

Kocsér területi Iroda elérhetősége:

2755 Kocsér Szent István tér 10.

Tel: 53/358-087

E-mail: gyermekjolet.kocser@ckszsz.hu

Nyitvatartás:

Hétfő   8.00-12.00

Kedd         –

Szerda   8.00-16.00   

Csütörtök          

Péntek   8.00-12.00

Jelenleg 1991 lakosa van Nyársapátnak, a lakások száma 740. Közel 400 ingatlan rendelkezik telefonnal. A burkolt belterületi utak aránya 78 %-os. A községben, 1998-ban a vezetékes földgáz, 1999. évben a közüzemi ivóvíz hallózat épült ki. A szervezett hulladékszállítás 2005. szeptember 1.-től van a településen. A helység rendelkezik Polgármesteri Hivatallal  általános iskolával, óvodával, körzeti orvosi rendelővel, egészségházzal, postával, takarékszövetkezeti kirendeltséggel, Szarka Mihály Művelődési és Szabadidőközponttal és könyvtárral, a község önállóvá válása tiszteletére  – 2004. évi fél évszázados jubileum alkalmából  – létrehozott országos kiállítóhelyként is bejegyzett Közösségi Házzal /Szarka kúria/ sportcsarnokkal és sportpályával. A római katolikus templom felszentelésére – 10 éven keresztüli építés után – 2004. májusában került sor.

Legfontosabb gazdasági egysége a pincegazdaság privatizációjával létrehozott Ratio Kft, valamint a Homokgyöngye 2000 TÉSZ /új típusú 2000. évben létrejött Termék Értékesítő Szövetkezet/
A civil szervezetek között található: Zöld Mező Vadásztársaság,  Polgárőrség, Gazdakör, Gépkör, Motocross Egyesület, Nyársapáti Szabadidősport Egyesület, Nagycsaládosok Egyesülete, Nyársapáti Sportlövő klub, Ifjúsági klub, Nyugdíjas klub, Rádiós klub, Vöröskereszt, Faluvédő és Szépítő Közhasznú Egyesület és a Hegyközség. Ezen intézmények és civil szervezetek összefogásának eredményei kézzel foghatóak, látványosak.
A településnek egyetlen alapítványa van: Nyársapáti Gyermekekért Közalapítvány. A községben falu-és tanyagondnoki szolgálat, valamint házi gondozói szolgálat is működik

2009.-január 1.-től működik családsegítő szolgáltatás a Kistérségi társulás keretében.

Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálat

Nyársapát Területi Iroda

2712 Nyársapát, Sugár u. 1.

Tel. 53/310-003

E-mail: gyermekjolet.nyarsapat@ckszsz.hu

Ügyfélfogadás:

Hétfő: 13.00-16.00

Kedd:  8.00-11.00

Csütörtök: 13.00-16.00

Péntek: 8.00-12.00

A legközelebbi várostól, Ceglédtől északra fekszik, közúton 15 km-re, a Cegléd-Nagykáta közti 311-es főúton Tápiószőlős. A falu központja, ahol a Polgármesteri Hivatal is található kb. 2 km-re van a helységtáblától. A település lakóinak száma: 3134 fő.  Ceglédhez hasonlóan jelentős külterülettel határolt település. A településen  általános iskola és napközis -otthonos óvoda működik a településen.

A gyermekellátó intézmények mellett faluház és könyvtár is működik. A településen  elérhető szociális szolgáltatások,  a Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ által biztosított gyermekjóléti szolgáltatás valamint családsegítő szolgáltatás, helyettes szülő hálózat, házi segítségnyújtás, továbbá az önkormányzati fenntartásban működő idősek bentlakásos otthona, illetve napközbeni ellátása, étkeztetés működik. A civil szerveződések közül jelentős szerepe van a helyi Nyugdíjas Klubnak, valamint a helyi „Tenyér” Egyesületnek, akik a rászoruló családok és gyermekek támogatásában vállalnak jelentős szerepet.

Magas a faluban az álláskeresők száma, jelenleg meghaladja a teljes lakosság 3,3 %-át.

A családsegítés mint szolgáltatás 2007 szeptember elseje óta működik  Kistérségi Társulás keretében.

Tápiószőlős Területi Iroda:

2769 Tápiószőlős Kossuth Lajos út 85.

Tel: 06/30-162-07-83

E-mail: gyermekjolet.tapioszolos@ckszsz.hu

Nyitvatartás:

Hétfő   8.00-12.00

Kedd         –

Szerda   8.00-12.00   13.00-18.00

Csütörtök         –

Péntek   8.00-12.00

Napraforgó Sporttábor

A Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálata Tápiószőlősön rendszeresen szervez tábort olyan gyermekek számára, akiknek sajnos nem természetes az efféle nyári kikapcsolódás. Tóró Magdolna családgondozó volt a tábor vezetője, aki pályázati forrásból szervezte meg a nyári táborozást.

A hét napos tábor, első napján egy gyalogtúra, a második napon a tápiószentmártoni strandon volt egész napos program, továbbá a Kincsem Lovasparkban megtapasztalhatták a lovagolás élményét.  A harmadik nap meghívásra került Bíró Norbert paralimpiai második helyezett. E nap Bíró Norbert vezetésével küzdősportokból kaptak ízelítőt.  A következő napon számítógépes alapismereteket sajátíthattak el a tábor résztvevői. Az ötödik napon egészséges életmódra nevelés volt a cél, ekkor készítettek a gyerekek zöldség és gyümölcssalátát. Mindemellett volt a táborban számos játék, számháború, táncverseny, éjszakai gyalogtúra, sportversenyek, hétpróba. A tábor megszervezésében részt vettek a település pedagógusai is.

Tojásfestés

A Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató Családsegítő Szolgálattal kötelezően együttműködő, tartós munkanélküli ügyfelek számára rendszeresen szerveznek a családgondozók kreatív, akár egész napos foglalkozásokat, programokat.

A Tápiószőlősön, Tóró Magdolna  családgondozó szervezésében húsvéti készülődésen, tojásfestésen vehettek részt.

Ceglédtől dél-keletre helyezkedik el Törtel, 14 km távolságban. A település lakóinak száma 4370 fő. Ceglédhez hasonlóan jelentős külterülettel határolt település. A településen működő Déryné Művelődési Központ  és Könyvtár a rendszeresen szervezett kulturális programok mellett helyet biztosít a településen működő civil szervezeteknek is, igény szerint.  A település nem rendelkezik falu-és tanyagondoki szolgálattal, valamint idősek nappali ellátásával.

2007. 09. 03.-tól működik önálló szolgáltatásként a családsegítés a településen. A Kistérségi Társulásban részt vevő kistelepülések közül leginkább Törtel van érintve a munkanélküliséggel, az álláskeresők száma itt eléri a lakosság 5 %-át.

Törteli Területi Iroda: 2747 Törtel, Kossuth Lajos út 8.

Tel.: 06/30-230-99-41

E-mail: gyermekjolet.tortel@ckszsz.hu

Nyitvatartás:

Hétfő-Csütörtök: 8 – 16 óráig

Péntek: 8-14 óráig

Újszilvás Magyarország közepén, Pest megye déli részén, Budapesttől egy órányira, az ország szívében található község. Az erdőkkel körül vett település, Ceglédtől és Abony városából is könnyen megközelíthető. Újszilvás 1950-ben alakult elnevezését az akkoriban igen bőséges termő szilvafákról kapta. Mezőgazdasági szempontból előnyös a község fekvése, szőlő és gyümölcsterületek mellett itt termesztik az országban szinte egyedülálló módon a sörgyártás alapanyagaként szolgáló komló. A község Cegléd vonzáskörzetében fekszik, s ez a város a helybeliek legtöbb „munkaadója” is. A munkaképes felnőttek  és a nyolcadik osztályból  kikerült  iskolások többsége ide, illetve Cegléden át Budapestre, Szolnokra ingázik naponta. Újszilvás 2003-ban csatlakozott a Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központhoz.

Újszilvás Területi Iroda:

2768 Újszilvás Szent I. út 4.

Tel.: 06/53-784-651

06/30-284-55-66

E-mail: gyermekjolet.ujszilvas@ckszsz.hu

Ügyfélfogadási idő: 

Hétfő: 8-12 óráig

Kedd: 8-10.30 óráig

Szerda: 13-16 óráig

Csütörtök: 8-12 óráig

Péntek: 8-14 óráig

Kőröstetétlen Dél-Pest megye kis községe Cegléd és Szolnok várostól hasonló távolságra kb. 18 km- re fekszik. Lakóinak száma 733 fő. A rendszerváltás után, miután önálló település lett saját önkormányzattal és hozzá tartozó intézményekkel rendelkezett. Lassan, de biztosan fejlődött a település. Napjainkra ugyanis már teljesen kialakult a víz, szennyvíz, gáz, telefon és a szilárd burkolatú úthálózat.

A család- és gyermekjóléti szolgálat elérhetőségének helye, ideje:

Telefon: 06/70/932-8778 Email: csaladsegito.korostetetlen@ckszsz.hu

2745 Kőröstetétlen, Kocséri út 4.

Az ügyfelek számára biztosított fogadóórák rendje: szerda 13:00-16:00